A tatai tölgyfák árnyéka, az Öreg-tó és a Cseke-tó közelsége, valamint a csendes fegyelem évtizedek óta a magyar sportélet védjegye. A Tatai Olimpiai Edzőtábor nemcsak egy sportkomplexum, hanem a magyar olimpiai sikerek bölcsője és a hazai sporttörténelem legendás helyszíne. A tatai edzőtábor falai között generációk izzadtak a sikerért – köztük olyan halhatatlan alakok, mint Papp László, Keleti Ágnes, vagy éppen a sportújságírás legendás krónikása, Dávid Sándor
Papp Laci és a tatai tölgyek
A háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Papp Lászlónak Tata a nyugalomat jelentette. A komplexum még el sem készült teljesen, már az itteni tölgyfák között rótta a kilométereket, hogy megalapozza állóképességét a nagy megmérettetésekre. Az 1952-es helsinki olimpiára készülve – ahol második olimpiai aranyát szerezte – már a tatai edzőtábor elszigetelt, fegyelmezett légkörében csiszolta technikáját és fizikumát Adler Zsigmond irányításával.
Keleti Ágnes és az első olimpiai arany útja
Az ötszörös olimpiai bajnok tornász, Keleti Ágnes pályafutásában is meghatározó szerepet játszott a vizek városa. Az 1952-es helsinki békeolimpia előtt a válogatott keret tagjaként másfél hónapon át Tatán készült fel a világversenyre. Az itt elvégzett kemény munka meghozta a gyümölcsét: Helsinki nemcsak a magyar tornasport számára hozott áttörést, de Keleti Ágnes is megszerezte első olimpiai aranyérmét.
Balczó András emberfeletti alapozásai
A Nemzet Sportolója, a háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok öttusázó, Balczó András – aki augusztus 16-án ünnepelte 88születésnapját – neve szinte összeforrt a tatai edzőtáborral. A legendásan kemény, önfeláldozó edzésmunkájáról ismert sportoló az itteni erdei utakon és a Cseke-tó körül futotta le a kilométerek ezreit, amelyek meghozták számára az egyéni olimpiai bajnoki címet 1972-ben, Münchenben. Nem véletlen, hogy Dávid Sándor is pont a tatai edzőtábor csendjében írta meg a Balczó életéről szóló sikerkötetét.
Gerevich Aladár és a magyar vívóiskola aranykora
A hétszeres olimpiai bajnok kardvívó, Gerevich Aladár – minden idők legsikeresebb magyar olimpikonja – szintén rendszeres visszatérője volt Tatának. A vívóteremben töltött órák, a tatai edzőtábor nyugodt mikrok Klímája adta meg az a precizitást és mentális erőt, amellyel hat egymást követő olimpián tudott a dobogó legfelső fokára állni.
Dávid Sándor, aki sportolóként és újságíróként is hazajárt Tatára
Az edzőtábor szellemisége nemcsak a versenyzőket, de a sportújságírás nagyjait is megérintette. A Forma–1 magyar hangjaként ismertté vált Dávid Sándor, vagyis „Lapaj” ezer szállal kötődött a városhoz. Válogatott kardvívóként maga is a tatai edzőtáborban nevelkedett és készült fel a versenyekre – az 1956-os forradalom híre is a tatai fák alatt érte a melbourne-i olimpiára készülő kerettel. Később tollforgatóként is visszatért: az Öreg-tó partján született meg a Balczó-kötet, de könyvben dolgozta fel a tatai edzőtábor konyhájának és a bajnokok étrendjének titkait is.
