A közösségi oldalak ma már nem csupán egy hirdetőtáblák, hanem a helyi tájékoztatás első számú csatornája. A helyi önkormányzatoknál is a napi szintű tartalomgyártás, a fotózás, a videók vágása és a lakossági kérdések kezelése komoly erőforrásokat igényel. Utána jártunk hányféle modell létezik és mennyibe kerül ezeknek a fenntartása.
Milyen modellekben működhet egy Facebook-oldal, és mennyibe kerülnek?
Alapvetően három tipusa létezik egy közösségi oldal üzemeltetésének, amelyek mind más költséggel működnek és más-más tartalmakat foglalhatnak magukban.
Külsős ügynökség vagy vállalkozó megbízása
A piacon a legegyszerűbb, havi 8–12 bejegyzést és alapvető közösségkezelést tartalmazó alapcsomagok ára 70 000 és 100 000 forint (+áfa) között indul. Egy napi szintű posztolást, helyszíni fotózást, videógyártást és gyors lakossági reakciókat biztosító teljes körű üzenetkezelést kínáló önkormányzati vagy vállalati csomag piaci ára viszont már havi 150 000 és 300 000 forint közötti összegre rúg.
Belső munkatárs foglalkoztatása Saját apparátus
Sok szervezetnél nem külső céget fizetnek, hanem egy belső kommunikációs munkatárs munkaköri feladatává teszik az oldal kezelését. Ebben az esetben nincs külön „Facebook-számla”, a költség viszont megjelenik a munkavállaló bérében, járulékaiban, a munkájához biztosított eszközökben (laptop, kamera, vágószoftverek) és a munkaidejében.
Önkormányzati cégre bízott feladat
Több magyar városban a helyi médiacég vagy városemelési nonprofit Kft. kapja meg a feladatot. Itt a költségvetésben a céggel kötött közszolgáltatási vagy műsorszolgáltatási szerződés keretében fizeti ki a város a tartalomgyártást.
Vannak önkormányzatok, akik tiltják a hozzászólást
Számos önkormányzat nem teszi lehetővé, hogy a lakosság hozzászólások formájában véleményezze az egyes posztokban szereplő információkat. Tatán ez állandó témát szolgáltat, amióta az önkormányzat betiltitta a hozzászólásokat a saját facebook oldalán. Ez nagyon sokakban jogi és erkölcsi kérdéseket vet fel. Érdemes ezt a témát két felé bontani.
A kommentelés teljes letiltása (Esetenként jogszerű)
A hozzászólási lehetőség teljes kikapcsolása jogilag könnyebben védhető, ha az minden felhasználóra egyformán és általánosan vonatkozik.
- A jogi alap: Az önkormányzatnak nem törvényi kötelessége, hogy a közösségi médiát kétirányú lakossági fórumként üzemeltesse. Ha a posztok alatt senki nem kommentelhet, akkor nem valósul meg diszkrimináció.
- Mikor problémás? Ha az önkormányzat a saját SZMSZ-ében vagy kommunikációs szabályzatában vállalta a lakossági párbeszédet, vagy ha csak bizonyos (pl. kényelmetlen, kritikus) témájú posztok alatt kapcsolja ki a kommenteket, míg a többinél engedi. Ez utóbbi már felveti a szubjektív cenzúra gyanúját.
Egyéni felhasználók kitiltása vagy kommentek törlése
Egy-egy állampolgár kitiltása (letiltása) vagy a véleményük egyoldalú törlése súlyos jogi és alapjogi aggályokat vet fel.
- Véleménynyilvánítás szabadsága: Az Alaptörvény garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát. Egy közhatalmi szerv (önkormányzat) nem szűrheti a lakossági véleményeket pusztán azért, mert azok kritikát fogalmaznak meg a városvezetéssel szemben.
- Diszkrimináció tilalma: Ha egy nem tetsző, de nem jogszabálysértő hozzászólót kitiltanak, miközben a dicsérő kommentelőket meghagyják, az egyenlő bánásmód sérelmét jelenti.
- A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a jogalkalmazók álláspontja: A jogvédők és a bírósági gyakorlat szerint a közpénzből fenntartott hivatalos oldalak közterületnek tekinthetők a digitális térben. Egy állampolgár kitiltása innen olyan, mintha kitiltanák a testületi ülésről vagy a városháza ügyfélfogadásáról.
Mikor törölhet vagy tilthat le jogszerűen az önkormányzat?
Kizárólag akkor, ha a felhasználó magatartása objektív és jogszabályba ütköző határt lép át:
- Gyűlöletbeszéd, emberi méltóság sérelme, bűncselekményre való felhívás.
- Személyes adatok jogellenes közlése (pl. mások lakcíme, telefonszáma).
- Kifejezetten spamek, kereskedelmi reklámok elhelyezése.
Mi a jogszerű eljárás az önkormányzat részéről?
Ahhoz, hogy egy önkormányzat jogszerűen moderálhasson, három feltételnek kell teljesülnie:
- Nyilvános Moderálási Szabályzat: Az oldalon jól látható helyen közzé kell tenni a szabályzatot, amely pontosan rögzíti, mi nem megengedett.
- Egyenlő mérce: A szabályokat mindenkire egyformán kell alkalmazni, politikai szimpátiától függetlenül.
- Fellebbezhetőség / Tájékoztatás: A kitiltott vagy törölt felhasználót értesíteni kell az indokról, és biztosítani kell számára a jogorvoslat lehetőségét.
Ha egy önkormányzat indoklás nélkül, átlátható szabályzat hiányában tilt le kritikus hangokat a hivatalos oldaláról, az állampolgár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman) vagy bírósághoz fordulhat a véleménynyilvánítási és adathozzáférési jogának korlátozása miatt.
Tata álláspontja: nincs külön költsége a városi oldalnak
Tata Város Hivatalos Facebook-oldalán a városi tájékoztatás szerint havonta átlagosan mintegy 80 bejegyzés – hírek, fotós beszámolók, videók és programajánlók – jelenik meg. A felület működésével kapcsolatban kikért közérdekű adatigénylésekre kapott hivatalos válaszok alapján (számuk: I/64-3/2026. és I/64-7/2026., jegyezte: Michl József polgármester) a városháza a következő tényeket közölte:
- Nincs külső megbízott: A tatai oldal üzemeltetését nem külsős cég vagy vállalkozó végzi, a feladatot a Polgármesteri Kabinethez tartozó belső kommunikációs munkatárs látja el.
- Nincs önálló költségvetési sor: A közösségi oldal működtetésének nincsen külön nevesített költségvetési sora a városi büdzsében.
- Elmaradtak a fizetett hirdetések: A hivatalos tájékoztatás szerint 2024-ben és 2025-ben sem költött a város fizetett kiemelésekre vagy promóciókra a Facebookon.
Hol jelenik meg mégis a kommunikáció a költségvetésben?
Bár magára a Facebook-oldalra közvetlenül nem nyújt be számlát külső partner, a városi kommunikációs feladatok ellátása természetesen megtalálható a tatai költségvetés tételei között. A 1036-5036-os azonosítójú Kommunikációs tevékenység elnevezésű sornak a következő alakulása látható a városházi dokumentumokban:
- 2024-es teljesítés: 9 650 178 Ft dologi kiadás.
- 2025-ös módosított előirányzat: 6 477 800 Ft dologi kiadás.
- 2026-os eredeti előirányzat: Összesen 10 019 040 Ft, amelyből a személyi juttatások 670 681 Ft-ot, az informatikai és szoftveres költségek (pl. Adobe bérlés) 1 060 000 Ft-ot, a műsorszolgáltatás (Forrás Rádió) 3 852 800 Ft-ot, a városi honlap, videók és kommunikáció pedig 3 888 000 Ft-ot tesznek ki.
Tata városának hivatalos tájékoztatása alapján tehát a közösségi oldal működtetése mögött nem egy külön kiszámlázott külső szolgáltatás áll, hanem a belső apparátus munkája, amelyet a Polgármesteri Kabinet általános k
